Long Island - 1. nap

Szóval ott tartottunk, hogy reggel jobban lett Zizi (most este van, és még mindig jól van, woohoo!!), de azért Dr. Csillu megvizsgálta a torkát, és tüszős mandulagyulladást diagnosztizált nála. Mielőtt azonban a tarcsiban, nagy előrelátással, hozott extra antibiotikumot adminisztrálta volna, biztos ami biztos, konzíliumot hívott össze az otthoni gyermekorvossal is. Ő aztán természetesen megerősítette a diagnózist, úgyhogy már legalább tudjuk, mi a baja, meg azóta már kapja is rá az antibiót.

Azért Zizi meg Csillu nem mozdult ki délelőtt, biztos ami biztos. Lia meg én viszont elmentünk felvenni az Amazon csomagpontokból a csomagokat, amiket ide rendeltünk még otthonról (GoPro cuccok meg útikönyv). És ha már kimozdultunk, lementünk a partra. A szélvihar meg az eső nem segített, de azért jól mulattunk. Már itt is volt néhány színes fa, ami az utazás egyik fő célja. Voltak még renitens kanadai ludak, parkoló pocsolyában úszó kacsák, meg csomagtartóból tengernézés.

Ebédre buffalo winget rendeltünk a helyi rendelős helyről, mert a szállodának nincs étterme, aztán egy kis pihi, és indultunk is a szomszédos gyönyörű Connetquot parkba színes őszi fákat fotózni. 6-ig van nyitva, 4-ig lehet bemenni, mi 4:08-ra értünk oda. Úgyhogy csodás őszí színek helyett végül Walmartba mehettünk, ami a pokolhoz megdöbbentően közel levő óriási bolt. Olyan, mint a Tesco, csak a kaja részleg úgy a 10%-a boltnak, és normál, ehető kaja helyett a legjobb, amit lehet venni az vagy szemét, vagy méreg. Konkrétan egy db. zöldség nem volt, nem voltak felvágottak, meg úgy általában semmi, amit mi kajának hívunk. Chips, cukros kukoricapehely, meg minden más kőolajszármazék volt. Meg végtelen sok Halloween-i csoki meg dekoráció. Meg autószerelő garázs. De tényleg! Ja, meg persze olyan kegyetlen emberanyag, amilyet eddig csak filmen láttunk, pedig voltunk már néhány Walmartban.

Aztán végre hazajöttünk, megbeszéltük, hogy soha többé nem megyünk Walmartba emberbajnokságot nézni, és megtervezgettük nagyjából a következő napokat. Most meg alszunk mindjárt.